A 2010-ben kiadott könyv bemutatja a Pannon-tájegységet, zseniális mesterembereket, kulturális és művészeti együtteseket, népi szokásokat, népművészeti vagy épp iparművészeti kincseket, gasztronómiai sajátosságokat, ehhez a tájhoz kötődő írók, költők hagyatékát, valamint az épített és természeti adottságokat. Fenyvesi Ottó, a kötet szerkesztője szerint, elsőként meg kellett fogalmazni mi is az a hungarikum. Mivel ez a közel 250 oldal nem csak sajátos termékeket, hanem szellemi értékeket, hagyományokat is felvonultat, ki kellett bővíteni a címet is. Az első fejezetben a szerzők felidézik a Veszprém megyei konferenciasorozatot, majd a második fejezet a tájat mutatja be. Akik a kötetet a kezükbe veszik, olvashatnak kíváló mesteremberekről, például a nagyvázsonyi kovácsmesterről és a nyeregkészítőről, herendi porcelánfestőből lett tűzzománc-festőről, vagy épp zalahalápi hímzőkről. A népművészetet ecsetelő fejezetben megismerhetik többek közt a Veszprém Táncegyüttest, a Litéri Zöldág Néptáncegyüttest, Veszprém Város vegyes karát, míg a gasztronómiának szentelt oldalakon recepteket találhatnak, megismerhetik a veszprémfajszi világhírű rétes készítésének fortélyait, és a nemesvámosi disznóvágás hagyományát. A kötetből az irodalom sem maradt ki. A szerkesztő egy egész fejezetet szentel azoknak az író-, költő óriásoknak, akik térséghez kötődnek, Ányos Páltól kezdve, Jókai Móron, Nagy Lászlón keresztül egészen Hamvas Béláig.

Veszprém megye időtlen idők óta a lovak paradicsoma. Itt pihente ki a világversenyek fáradalmait talán minden idők legismertebb és legsikeresebb versenylova, Imperial. Itt hívták életre a történelmi lovas játékokat, itt nevelődtek lovas huszárok…A „Lovak, lovasok – lovas hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében című könyv megmutatja, mit jelent a ló az ember életében: a munkában, a sportban, az oktatásban, a gyógyításban, a művészetben. Végig vezeti olvasóit a történelem századain, a honvédhuszárok korától napjainkig, kaleidoszkópszerűen veszi lajstromba a térség nagy lovas központjait.