2008 májusában egy hagyományt indított el alapítványunk. Megrendeztük az első Térségi Tavaszi Fesztivált. Nagy örömünkre a veszprémi Gizella Napok betétprogramjaként, Veszprém legszebb terén mutathattuk be a térség kulturális kincseit több száz fős közönségnek, egy mini kézműves vásárral összekötve. Az Óváros téren sok éves hagyomány, hogy a Gizella napok alkalmával a képzőművészeti vásár ideje alatt egy szabadtéri színpadon színes produkciókkal szórakoztatják a közönséget, azonban 2008-ban egy kicsit rendhagyóbbra sikerült a rendezvény.

Dr. Horváth Zsolt, országgyűlési képviselő javaslatára a párbeszéd évében, ne csak a kultúrák között, hanem a kultúra mentén Veszprém és a kistérségi települések között is teremtsék meg a párbeszéd lehetőségét. A reneszánsz évében a Gizella napok programjai is a reneszánsz jegyében zajlanak, ezt csak színesebbé teszi, ha a megyei jogú város határain kívülről is bekapcsolódhatnak az előadók a rendezvényekbe. A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány szervezésében többek közt sváb zene, magyar táncok, vásári komédia, mazsorettek fellépése és fúvós zenekarok léptek fel az első Térségi Tavaszi Fesztiválon.

         

Az első Térségi Tavaszi Fesztivál a veszprémi Óváros téren

2009 tavaszán Nagyvázsonyban, a Zichy kastély parkjában tartottuk meg második alkalommal a Tavaszi Térségi Fesztivált. A rossz idő ellenére zsúfolásig telt meg a nézőtér. A második alkalommal megrendezett eseményen 19 környékbeli, térségi művészeti csoport lépett fel: Steixner István Német Nemzetiségi Énekkar Márkóról, a Lencseszemek Asszonykör Nemesvámosról, a Sose Bánd Színjátszó Kör Bándról, a Táltos Alapfokú Művészetoktatási Iskolatánccsoportjai, a Szentgáli Banda, a Viktória Táncegyüttes Herendről, az Etüd Énekstúdió és Herkules Gyermekkórusszintén Herendről, a pulai Ifjúsági Tánccsoport, a herendi Vergissmeinnicht tánccsoport, a hárskúti Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör.

A környékbeli néptáncosok bemutatója

A Veszprémfajszi Asszonykórus régi máriás énekeket adott elő. Záró show gyanánt a Pannon Várszínház művészei egy fergeteges musical show-val fakasztották dalra a közönséget. A Ringasd el magad című produkcióba az évad legkedveltebb darabjaiból válogattak részleteket. Felcsendültek a kedvenc Zorán dalok, áradt a menthol illat. 2009-ben tehát, már önálló rendezvény volt a fesztivál, mely a tervek szerint a jövőben vándorútra indul, és minden évben másik településen szervezik majd meg.

 

A nagyvázsonyi Zichy kastély parkjában tartott fergeteges fesztiváli hangulat

 

A Pannon Várszínház látványos musical show-val zárta a fesztivált

 

2010-ben sajnálatos módon az eddigi legnagyobbra tervezett rendezvényünket le kellett mondani, mivel közbe szólt a természet. Egy rendkívül erős vihar közeledett a fesztivál helyszíne felé, és az esetleges kockázatok miatt tudomásul kellett vennünk, hogy az addigi fáradtságos szervező munkák füstbe ment.

 

2011-ben egy szép májusi napon tizennégy fogat és ötven lovas vonult fel Veszprém és Nemesvámos között, mintegy húsz kilométeren, népszerűsítve az Új Nemzeti Lovas Programot. A dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő által szervezett, lovas stratégiát népszerűsítő rendezvénysorozat harmadik állomása, igazi turisztikai látványosság volt a bakonyi megyeszékhelyen. A felvonulást követő vidékfejlesztési konferencián elhangzott, sokat profitálhatunk az ágazatból, mely befektetést kér, nem támogatást. Többek közt jelentős fellendülést hozhat azon térségek turizmusában, ahol a gyökerei és a feltételei is adottak a lovas oktatásnak és programoknak, túralovaglásnak, valamint fogathajtó versenyeknek.

Lovas fogatok Veszprémben

Az új lovas stratégia jogi hátterének kidolgozásáért felelős honatya tavasszal indította útjára a Lázár Vilmos nevével fémjelzett Nemzeti Lovas Program népszerűsítését szolgáló konferencia és rendezvénysorozatot. Első állomásként Zánkán, a Balaton egyik lovas központjában, majd Nagyvázsonyban, harmadik alkalommal pedig Nemesvámoson gyűltek össze a Balaton-felvidék lovasai. Ki lóháton, ki fogattal: sportemberek, hobbilovasok és hagyományőrzők, huszárok, és betyárok. Volt, a ki még a másfél hónapos kiscsikót is magával hozta. A felvonuláshoz külön útvonalengedélyre volt szükség, lovasoknak és fogatoknak egyaránt. A több száz méteren kígyózó menet, rendőri biztosítás mellett haladt a forgalmas Tapolcai úton, majd a királynék városában, ahol régóta nem hallottak már ilyen patkódobogást. A Szentháromság téren dr. Márfi Gyula veszprémi érsek fogadta és áldotta meg a menetben résztvevő lovakat és lovasaikat. Emlékeztetett, már a biblia is említést tesz ember és állat kapcsolatának fontosságáról. „Az egyház minden időkben szerepet vállalt az állatok, jószágok megáldásában. Ez az áldomás azonban az ember és állat kapcsolatát erősíti meg” – fogalmazott az érsek.

dr. Márfi Gyula veszprémi érsek megáldotta a lovakat és lovasaikat

A felvonulást követően Nemesvámos adott otthont az „Ez itt az én hazám!” címet viselő vidékfejlesztési konferenciának, ahol politikusok, pályázatokkal foglalkozó szakemberek, polgármesterek, gazdák, népművészek és hagyományőrzők tanácskoztak a vidék életkésségét biztosító lehetőségekről és feltételekről. A tanácskozást megnyitó házigazda, Horváth Zsolt rávilágított, az elmúlt évek során sokan megkérdőjelezték a vidék és falvak létjogosultságát, Most olyan vendéget hívott Nemesvámosra, akinek munkája minden felemelkedni vágyó, öntudatos község előtt példa lehet. 

„Ez itt az én hazám!” címet viselő konferencia Nemesvámoson

Az egész napos rendezvényt a Térségi Tavaszi Fesztivál zárta, ahol a környező települések művészeti együttesei, csoportjai léptek fel, több mint százhuszan. Majd az esti órákban az aranysarkantyús táncosokat felvonultató Ajka Padragkút Néptáncegyüttes adott műsort a fesztiválozó közönségnek.

A 2011-es Fesztivál fellépői

2012-ben az immáron ötödik alkalommal megrendezett fesztiválnak Márkó adott otthont, ahol a térség művészeti csoportjainak seregszemléjét egybekötötték a vidéki kistelepülések önfenntartásról és jövőjéről szóló fórummal. A dr. Horváth Zsolt szervezésében és vezetésével zajló eszmecserén a vidék túlélési lehetőségeihez hallhattak több ötletet. Az országgyűlési képviselő arra figyelmeztetett, hogy a működő példákat sem lehet közvetlenül receptként lemásolni, de tanulni érdemes belőlük.                                                                                        

A rendezvényt V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár nyitotta meg. Az esemény fővédnöke beszédében elmondta, hogy egy-egy helyi rendezvény szervezése, az ott való részvétel egyben közösségteremtő tényező is. Sebő Ferenc szavait idézve úgy fogalmazott: a hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. A hagyományt élni kell! Az államtitkár úgy látja, nagy öröm, hogy Magyarország egyre több településén maradnak meg, vagy élednek újjá ilyen helyi közösségek.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár nyitó beszéde                                                 

A fesztivál helyszínén a látogatók a helyi alkotók értékeiből nyílt kiállítást is megtekinthettek. A színpadon pedig színvonalas műsorukkal szórakoztatták az érdeklődőket a környék zenés-táncos formációi. Fellépett többek közt a szentgáli Táltos Tánccsoport, a Szentgáli banda, Kazinczi Tibor Krisztián Herendről, Kauker Gergő Hárskútról, a Sosebánd! Bándról, a Steixner István Német Nemzetiségi Dalkör, a Márkói Színjátszók és a Márkói Tánccsoport. A program zárásaként az Ajka-Padragkút Kamara Táncegyüttes mutatkozott be Kovács Norbert „Cimbi” vezetésével, majd Dávid Roland előadóművész műsora aratott sikert a közönség előtt.  

 

Ízelítő a márkói kiállításból

 

Több mint százötven táncos, néptáncos lépett színpadra a Néptánc Ünnepén, Kislődön. A kulturális rendezvény a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány hatodik alkalommal megrendezett Térségi Tavaszi Fesztiváljának második napja volt a 2013-as évben. Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Horváth Zsolt országgyűlési képviselő a megnyitón azt mondta, azt szerették volna megmutatni, hogy nemzeti értékeink között a néptánc pótolhatatlan érték, mely nem csak a szemet, hanem a lelket is gyönyörködteti.

Dávid Roland előadóművész                                  

A magyar néptánc a pannon térség kulturális öröksége, meg kell őriznünk, tovább kell örökítenünk. Ünnep számunkra, hogy otthont adhatunk a rendezvénynek, mely először érkezett az ajkai kistérségbe – köszöntötte a fellépőket és a megjelent vendégeket Somogyi Anna – Kislőd polgármestere. A művelődési házban felállított színpadon egymást követték a Veszprém megyei felnőtt és gyermek együttesek, akik a rendkívül színes palettával készültek a fesztiválra. A közönség többek közt cigány, német nemzetiségi, és különböző tájegységekhez kötődő magyar néptáncokat láthatott a színpadon. Záró produkcióként koncertet adott az autentikus cigány zenét játszó Fláre Beás Együttes, valamint Kovács Norbert „Cimbi” válogatásában adott elő néptánccsokrot az APTE (Ajka-Padragkút Néptáncegyüttes), a Veszprém-Bakony Táncegyüttes, a Homokbödöge Néptáncegyüttes és az Apetka Ajka Néptáncegyüttes kamaraegyüttesei.

… és akik gondoskodtak még a jó hangulatról

Kiegészítő rendezvényként a kultúrház szomszédságában található Rőthy Mihály Gyűjteményben rendeztek be kiállítást a szervezők. Az állandó tárlatot képező szakrális tárgyak, több száz éves feszületek, rózsafüzérek és szentképek mellett a tánc legszebb pillanatait megörökítő fotókat függesztettek ki. A képek alkotója Bánhelyi József fotóművész. A felvételek különlegessége, hogy mindegyikük Ajka térségében rendezett fesztiválokon, rendezvényeken készült, és messziről érkező vendégtáncosok legboldogabb pillanatit idézi fel.

A kiállítást Kovács Norbert „Cimbi” nyitotta meg, aki úgy fogalmazott, ha legalább egy szép magyar dalt, és egy magyar táncot megtanulunk, már jó hagyományőrzők vagyunk. „Van egy magyar népdal, melyet az egész világon, Afrikától Dél-Amerikáig bárhol el tudnak énekelni magyarul. Ez a Tavaszi szél vizet áraszt. A csárdás pedig az tánc, amivel a világon mindenhol bennünket, magyarokat azonosítanak” – mondta a Príma-díjas táncos. Hozzátette, az ünnepi kiállításon látható felvételek a tánc varázslatát mutatják be, a finomság és az öröm pillanatait. Azokat a pillanatokat, melyekkel ezek a táncosok egyszerre adtak és kaptak.

A Néptánc Ünnepén továbbá fafaragásokat kiállítottak. A vendégeknek maguk az alkotók, Mátrainé Farkas Klára és Simon Gábor mutatták be kedvenc munkáikat.

 

Oldalainkat 11 vendég és 0 tag böngészi